Avagy hogyan törekedhetünk a testi és a lelki boldogság megélésére

Szeretet-Egészség-Harmónia

Az óvodai menza a korszerű táplálkozástudományi ismeretek alapján

2018. március 19. - Kasza Anita

Kétgyermekes édesanyaként számomra gyermekeim egészsége a legfontosabb. Mivel gyerekkorom óta komolyan foglalkoztat a táplálkozástudomány, és szívügyem az egészséges táplálkozás, folyamatosan törekszem arra, hogy rendszeresen a legegészségesebb ételek kerüljenek a családi étkezőasztalra. Hároméves kislányom 2018. januárjában lépte át először az óvoda kapuját, így most betekintést nyerhettem az óvodai közétkeztetésbe.

img_2555.JPGA képen: Tápanyagokban gazdag élelmiszerek: Gabonák (zabpehely, barna rizs, köles, hajdina, tönkölytészta) és quinoa, hüvelyesek (babfélék, csicseriborsó, vörös és zöld lencse), olajos magvak (dió, kesudió, mandula, török mogyoró, chia mag), zöldségek (cékla, édesburgonya, brokkoli, bébispenót), gyümölcsök (narancs, eper, kivi)

Véleményem szerint nagyon szép kezdeményezés volt a 2015-ben életbe lépő menzareform, melynek következményeként az alábbi pozitívumok tapasztalhatóak a gyakorlatban:

  • Jelenleg kevesebb sót, cukrot kapnak gyermekeink a közétkeztetésben, a bő zsiradékban sült ételeket szinte teljesen kiiktatták.
  • Napi szinten fogyasztanak a kicsik az óvodában friss zöldséget és gyümölcsöt.
  • A búzakészítményeket próbálják teljesebb értékű formában gyermekeink elé tenni (korpás kifli, graham kenyér, teljes kiőrlésű kenyér).
  • Gyermekeink a vizsgált héten 1 alkalommal kaptak egy, a búzától eltérő teljes értékű gabonát is: barna rizst.

Azonban a korszerű táplálkozástudományi szempontok alapján, és annak figyelembevételével, hogy manapság milyen mértékben növekszik az ételallergiával és ételintoleranciával rendelkezők száma Magyarországon,  az alábbi hiányosságok figyelhetők meg az óvodai közétkeztetésben:

  • A heti étlap táplálkozástudományi tekintetből kifejezetten egyoldalú, lényegében három fő összetevőből áll: búza, tejtermék, hús és húskészítmény.

  • Búza: Legelterjedtebb gabona Magyarországon. Azonban figyelemreméltó, hogy egyre nagyobb teret hódít magának nálunk is a gluténérzékenység, amely kutatások alapján a mindössze néhány évtized alatt „túlnemesített” búzára vezethető vissza, melyhez nem tudott ilyen ütemben alkalmazkodni az emberi emésztőszervrendszer. Gyermekeink napi szinten 3-szor kapnak búzakészítményt az óvodában. Ugyanakkor erősen feltételezhető, hogy a legtöbb családban reggelire és vacsorára is fogyasztanak búza alapú pékárut a családi asztalnál.  Ilyen mennyiségű búzakészítmény még azoknál a személyeknél is szükségtelen, vagy akár az emésztőszervrendszer optimális működése szempontjából hátrányos lehet, akiknél a gluténérzékenység nem kimutatott. Érdemes lehetne a búza alapú gabonák egy részét  egyéb értékes, magas tápértékű gabonákra cserélni, mint például köles, hajdina, zab, amaránt, quinoa és tönköly és barna rizs.

  • Tejtermékek nagy mennyiségben: Tény, hogy egyre többen érzékenyek a tej valamely alkotóelemére (laktóz vagy kazein), és sokan sajnos nincsenek is ennek tudatában. A Wikipédia szerint a Föld felnőtt lakosságának 75%-a nem képes teljes mértékben lebontani a tejcukrot. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakt%C3%B3z%C3%A9rz%C3%A9kenys%C3%A9g). Emellett érdemes megvizsgálni a következő kérdést is: Miért van az, hogy míg Európában és az USA-ban fogyasztják a legtöbb tejterméket, ezeken a kontinenseken diagnosztizálják a legtöbb csontritkulásos megbetegedést? Miközben Ázsiában és Afrikában jóval kevesebb tejterméket fogyasztanak (ezen kontinensek egyes területein szinte semmit sem), ott ezzel párhuzamosan közel sem ölt ekkora mértékeket a csontritkulás.  A különféle teljes értékű gabonák, olajos magvak, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek nagy mennyiségű kalciummal rendelkeznek, emellett ezekből a kalcium nagyon könnyedén fel tud szívódni. A tejtermékek egy része kiváltható lenne  a felsorolt értékes táplálékok beiktatásával a közétkeztetésben is.

  • Hús és húskészítmény minden egyes nap a 3 étkezésből 2-3 alkalommal: Feldolgozott húskészítmény (téliszalámi, pulykafelvágottkrém, kenőmájas, csirke mellsonka, párizsikrém, turista felvágott) a vizsgált héten hétfőn és csütörtökön tízóraira és uzsonnára is! Ráadásul a vizsgált héten az 5 napból 4-szer kaptak gyermekeink vörös húst. A WHO 2015-ös állásfoglalása szerint a a vörös húsok „probably carcinogenic to humans” – valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve – kategóriába, míg a feldolgozott húskészítményeket a „carcinogenic to humans” – emberekre rákkeltő – kategóriába sorolták. De a WHO jelentésétől függetlenül is elgondolkodtató, hogy valóban szüksége van-e az emberi szervezetnek arra, hogy ekkora mennyiségben hússzármazékot fogyasszon, a mértékletességet figyelmen kívül hagyva. Egyes napokon hús helyett remek alternatíva lehetne, ha gyermekeink hüvelyeseket is kapnának. Ezek azonban erről az étlapról teljes mértékben hiányoznak, ugyanakkor a teljes értékű gabonákkal karöltve kiváló fehérjeforrást biztosítanának a kicsik részére: a lencsefélék, babfélék, borsófélék, csicseriborsó, ezekből nagyon ízletes pástétomok, kenyérfeltétek is készíthetők, de főételként is nagyon finom húsmentes opció például egy lencse-bolognai teljes kiőrlésű tésztával (akár gluténmentes kölestésztával), amely a megszokott recept szerint készül, azzal a különbséggel, hogy a darált húst főtt lencsével helyettesítjük.

  • Gyermekeink jelenleg egyáltalán nem kapnak a közétkeztetésben omega-3 zsírsavakban és kalciumban gazdag olajos magvakat (dió, mák, szezámmag, mogyoró, mandula, chia mag….), ahogyan tofut sem, amelyek szintén teljesebbé tehetnék az étrendet heti 1-2 alkalommal. Az omega-3 zsírsavak bizonyítottan kifejezetten fontosak a kicsik agyának fejlődése és idegrendszerük optimális működése érdekében.

scan2.jpgTáblázat: Az óvodások egy heti étlapja 2018.02.26-2018.03.02., Hajdúszoboszló

Nyilvánvaló, hogy a menzareform kivitelezése nem egyszerű dolog. Rendelkezem  „szakács” végzettséggel, és jól tudom, hogy országunkban valamennyi szakács egy olyan könyvből tanulja az ételkészítési ismereteket, amely egyáltalán nem fektet hangsúlyt a táplálkozástudományi ismeretekre. (A könyvet, amelyből 2016-ban tanultam a szakács szakmát, 1988-ban adták ki negyedjére. Így a korszerű táplálkozástudományi ismeretek értelemszerűen egyáltalán nem kaphatnak helyet benne.) 

A másik nehezítő tényező, hogy a manapság nagy mennyiségben forgalmazott, széles körben hozzáférhető, legolcsóbb élelmiszeripari termékek sajnos nem az egészséges táplálkozást szolgálják, azonban ezek adják a közétkeztetésben elkészített ételek összetevőit. Megoldást jelenthetne, ha a kormány nagyobb hangsúlyt fektetne a reformélelmiszerek támogatására.

Azonban a szülők részére hatalmas segítség, hogy ma Magyarországon a legtöbb gyermek az állam jóvoltából ingyen kapja az óvodai/iskolai menzát. (Azok a gyermekek, akiknél a családi jövedelem bizonyos szint alatt van.)  

Meggyőződésem, hogy a mai Magyarországon már léteznek olyan komoly szakemberek, akik segítségével a menzareform lépésről lépésre sikeresen megvalósítható. Ehhez azonban szükség van mind a kormány, mint a szülők támogatására.

Érdemes lehetne a fent felsorolt felvetéseken elgondolkozni a korszerű és egészséges táplálkozás nevében, és nem utolsó sorban a felnövekvő nemzedék, gyermekeink egészsége érdekében.

Hálásan köszönöm mindenkinek, aki elolvasta ezt az írást, és köszönöm szépen a megosztásokat!

Szeretettel:

Kasza Anita

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretet-egeszseg-harmonia.blog.hu/api/trackback/id/tr8213751314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.