A nő valóban rengeteget tanult és fejlődött. És eközben egyre inkább próbált arra törekedni, hogy emelkedett rezgésszinten végezze napi tevékenységeit, hogy aztán tudatosan bevonzza Szerelmét. A magasabb rezgésszintre irányuló törekvése azonban hol sikeres volt, hol nem.  Folyamatos hullámvölgyek közepette ingázott.
Olykor úgy érezte, szárnyal az önbizalma és a nőiessége. Máskor a pokol mély bugyrainak gyötrelmeit élte át. Ilyenkor végtelenül egyedül és elhagyatottnak érezte magát.
Sokszor érzett egyfajta megmagyarázhatatlan forróságot szíve tájékán, ilyenkor ebbe egész teste beleborzongott. Ez gyakran sportolás közben is előfordult vele. És mivel pulzusát sporttevékenységei alkalmával pulzusmérő óra segítségével követte nyomon, arra lett figyelmes, hogy ilyenkor szinte az egekbe szökik a pulzusa, és azonnal vissza kellett vennie az adott sporttevékenység intenzitásából. Először nem tudta mire vélni és nem értette a dolgot, de hamarosan rájött, hogy minden egyes ilyen "borzongás" alkalmával Szerelme és saját lelkének egybeolvadása zajlik éppen. Ezt később így fogalmazta meg: „Szeretkezik lelkünk.”
 Hiába törekedett folyton a MOST pillanatainak minél tökéletesebb megélésére, ez sok esetben  még nem teljesedhetett be számára. Mert még mindig nem egészen tudta átadni magát a tiszta, feltétel nélküli szeretetnek. Egójának leépítése, elméjének lecsendesítése és érzékeinek letisztítása hosszadalmasabb folyamatot, több hónapot vett igénybe.
Alábbi versei megírásakor még mindig nagyrészt egója és nem a felsőbb isteni énje beszélt belőle:

Alábbi versei megírásakor még mindig nagyrészt egója és nem a felsőbb isteni énje beszélt belőle:

Magányos estén

Esik eső Debrecenben,
Mit csinálsz most én Szerelmem?

A sötét éj leple alatt elbújva,
Egyedül mennyire nyomhat most Szerelmed súlya?

Oly erősen vágysz most engemet,
Soha nem éreztél még ily mértékű Szerelmet.

Érzem, ahogy önfeledten,
Örvendezve ölelsz engem.

Gyengéden átfogsz karjaiddal engem,
Szemembe tekintesz, s többé el nem engedsz.

És ahogy megéljük ezen örömteli pillanatot,
Te egyedül csakis önmagadat adod.

Szerelem szárnyán…

Szerelem szárnyán szárnyalok szenvedéllyel,
Mint egy fenséges hercegnő daliás hercegével!

Szerelmes szívem színültig szeretettel,
Arany fonál forgatag forraszt össze Szerelmemmel!

Szemembe néztél, s láttad lelkem lélekmelengető lényét,
Hallottad hangom, s szívem hívó hévét.

Szeretlek Szerelmem szenvedélyes szívvel,
És Te eljössz hozzám, hamarosan, így lesz.

Folytatás hamarosan következik...

Szeretettel:

Kasza Anita